Posted on Hozzászólás most!

Applikálni jó

A textil applikálás azt jelenti, hogy egy adott motívumot felrajzolunk, kivágnuk majd rávarrunk egy  alapra, vagyis díszítünk vele.  Az alap lehet ruha, takaró, bármilyen textilnemű, a motívumok tárháza pedig végtelen. Készíthetünk applikálással akár kisebb-nagyobb faliképet is gyerekszobai dekorációként. Jó, ha a motívumok viszonylag egyszerűek, inkább az anyagok színének, mintájának megválasztásával érdemes izgalmassá tenni a képet. Főként az első applikálásnál nem érdemes túlságosan bonyolult feladványt készíteni magunknak, kezdjük egyszerű motívummal. Jó hasznát vehetjük a kis színes, mintás anyagmaradékoknak, jöhet a csíkos, a pöttyös, a kockás és mindenféle szín.

A vonalrajz alapján érdemes kartonpapírból sablont készíteni a felrajzoláshoz. A mintát olyan pamutvászonból szabjuk ki, amit előzőleg rávasalható közbéléssel megerősítettünk. A textil alap hátoldalát ugyancsak érdemes közbéléssel megerősíteni, így sokkal szebben varrható fel a minta. Az egyes motívumokat gombostűvel tűzzük fel az alapra, majd sűrű cikk-cakk öltéssel varrjuk körbe. A cérna színének kiválasztásával is lehet játszani, egy eltérő cérnaszínnel kontúrt adhatunk a felvarrt  motívumnak.

Válasszunk ki egy kedvenc motívumot, figurát vagy egy egyszerűbb képet egy mesekönyvből, de akár meg is rajzolhatjuk a képet. A lényeg az, hogy olyan képnek, motívumnak kell lennie, ami leegyszerűsíthető vonalrajzként a sablonkészítéshez. Az applikálás legegyszerűbb formája, amikor egyszerű motívumokat, mint pl. szív, tulipán, alma, gomba vágunk ki színes textilekből és varrjuk fel egy folt takarásaként vagy jelzésként a tornazsákra, óvodai párnára, takaró sarkára.

A motívum applikálás részletes bemutatását megtalálod a Babaruhák-öltözékek Képes varrólecke leírásában, ahol kishajó motívummal díszítünk egy rugalmas pólót. A leírás segítségével később más egyéb rátét motívumot is el tudsz majd készíteni. 

Posted on Hozzászólás most!

Janka egérkészítő műhelye

Jankának az első egérfiguráját az édesanyja rendelte tőlem, emlékőrző figurát készítettem neki ajándékba az első kisruhái felhasználásával. Eltelt az idő, a kislány azóta már 9 éves, kimondottan ügyes, találékony, alkotó kishölgy lett belőle. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy az elsők között jelentkezett az elkészült varróleckéimet kipróbálni. Büszkén mondhatom, hogy ilyen fiatal lány volt az egyik segédem, aki gyerekszemmel tesztelte le, hogy érthetőek-e a képes varróleckék szabásmintával egy vele egykorú gyermek számára. Örömmel fogadtam a visszajelzését, hogy szépen haladt, megértett mindent a leírásból, sőt, még a varrógéppel sem gyűlt meg a baja, pedig először varrt rajta segítséggel. Édesanyjától tudom, hogy fél óra gyakorlás után pontosan varrta a szabásminta alapján a figura részeit, nagy-nagy lelkesedéssel. (Zárójelben jegyzem meg, hogy még  a pontatlanság is bőven belefér az első figuravarrásba, ad egy kis bájt az elkészült műnek, amikor látszik rajta a kezdeti sete-sutaság.)

De ez esetben nem így történt. Elkészült Janka első egérkéje, mert a saját kis emlékörzője kapcsán mondanom sem kell, hogy az egérke varróleckét választotta ki első próbájához.

Az első példányt egy második is követte. Úgy tudom nem is akármilyen céllal készítette őket, ajándéknak varrta mindkét figurát a barátnői részére. 

Posted on

Régi kisruhából maradandó emlék

„A kedvenc ruhából varrt baba vagy állatfigura biztonságérzetet, szeretetet jelent a kis tulajdonosának, hiszen vele volt azelőtt is, hogy játékként megszületett volna.”

Annyi történet, érzelem és fontos pillanat kötődik a gyerekruhákhoz. Nézzük csak, az édesanyák részről a törődés, míg tiszta ruha lesz a sok maszatos kis holmiból. A gyerkőcöknek a kényelmes vislet, a kedvenc kis motívum a ruhácska elején, sokszor a kedvenc színek is megmutatkoznak már pici korban. Egy lyukas farmernadrág mögött biztosan ott van egy izgalmas történet az udvari fociról vagy egy jó fogócskáról. A téli meleg holmiban benne van a havazás és az ünnep hangulata is.

Ahogy hajtogatom a gyerekruhákat, mindegyikről bevillan egy kép, egy gondolat.

Nem őrízgetek sok holmit, a gyerekek első éveiből az első pár cipőket és a rajzokat tettem el csupán. A ruhákat szeretem továbbadni, örömmel tölt el az érzés, hogy használatban lesznek, amíg bírják. Persze akad néha olyan darab, amihez valamiért jobban ragaszkodunk. A gyerekenek is lehet kedvencük, amiről nem szívesen mondanak le a tesó javára, miután kinőtték. Ilyenkor jó kreatívnak lenni, kitalálni, hogyan őrizzük meg hasznosan, milyen utóéletet éljen tovább az adott ruhadarab.

Úgy 2 éves lehetett a lányom, amikor elkezdett babázni az 1 éves szülinapjára kapott nagy mackójával. Kapóra jöttek a régi kisruhái, szuper babaruhák lettek a 62-68-as méretű ruháiból. „Igazából” lehetett velük öltöztetni, a mai napig ezeket viseli még a mackó. 

Talán a legmaradandóbb, legkedvesebb tárgyak azok, amelyeket szeretgetni lehet, amelyek társak a mindennapokban. A kedvenc ruhából varrt baba vagy állatfigura biztonságérzetet, szeretetet jelent a kis tulajdonosának, hiszen vele volt azelőtt is, hogy játékként megszületett volna. Az a tudat, hogy anya vagy a nagymama készítette, különösen jó érzést adhat egy kisgyereknek, hiszen fontosnak, szerethetőnek érezheti magát ezáltal is. 

Akár együtt készítjük el, akár meglepetésként adjuk át, ezt az érzést mindkét esetben „belavarrjuk” a játékfigurába. Így születetett az alábbi egérke figura is. Egy kislánynak készítettem ajándékba az első ruhácskái felhasználásával. Egy kis bodyt és egy zsebes pólót hozott az édesanyja, e kettő kisruhából szabtam ki a figurát. Úgy helyeztem el a a textileken a szabásmintát, hogy a legkedvesebb anyagrészletek láthatóak maradjanak. Azóta a kislány már 9 éves és már maga is elkészítette az első egér figuráit a varrólecke segítségével. Öröm ilyen fiatal lánykát alkotni látni!

A fotón látható egér figura a Pöttyös egérke varróleckében található szabásminta alapján készült.